Email:
info@inest.hu | Telefon: 06(80) 911-000

Zöldebb az e-olvasó a papírkönyvnél?

Egyetlen e-könyv-olvasó olyan mértékű hatást gyakorol a környezetre, mint akár száz papírkönyv, ha az eszköz előállítását és üzemeltetését vesszük figyelembe. Noha a hagyományos könyv előállítása és forgalmazása jelentős terhet ró a környezetre, mégis a papírkönyvektől roskadozó antikváriumi polc a nyerő a versenyben.

A digitális könyvolvasó eszközök növelik a könyvek szén-dioxid lábnyomát, holott éppen arra volnának hivatottak, hogy csökkentsék - állítja Nick Moran kiadói szerkesztő, az Oxford University Press korábbi munkatársa a The Millions könyvpiaci portálon megjelentetett tanulmányában.

Jóllehet komoly környezeti terhelést jelent a nyomtatott könyv előállítása, tárolása és kiszállítása a vásárlóhoz, a kész könyv használata már nem feltétlenül. Továbbá a papírkönyv évtizedekig újrahasználható - bár ha a végén szemétlerakóba kerül, a bomlása során kétszer annyi káros anyag terheli a környezetet (főleg a természetes vizeket), mint az előállításakor.

Ezzel szemben az e-olvasók előállítása, tárolása, kiszállítása csak az első fejezet egy olyan alapanyag- és energiaigényes folyamatban, amely a készülék használatával csak fokozódik. Áram nélkül persze nem működik az e-olvasó. Általában szükséges egy másik digitális eszköz, számítógép vagy okostelefon is arra, hogy letöltsük az olvasnivalót. A szerkesztő szerint emiatt egy e-olvasónak 200-250 százalékkal nagyobb a szén-dioxid-lábnyoma, mint egy papírkönyvnek. Amennyiben egy háztartás több ilyen eszközt (valamint kiszolgáló eszközt) vásárol, a család CO2-kibocsátása évente már hat-hétszeresére nő.

A készülék gyártásához költségesen beszerezhető ásványok, például az Afrika háború sújtotta térségeiben bányászott kolumbit-tantalit érc, nagy mennyiségű víz és elektromos energia szükséges. Mindez hetvenszer erősebben károsítja az egészséget, mint a nyomtatott könyv előállítása. A legrosszabb Moran szerint az, hogy nincs megoldva az átlagosan két évig használt e-olvasók újrahasznosítása, így életciklusa végén a kütyü a mérgező e-hulladékot szaporítja.

A tanulmány szerzője idézi a National Geographic blogíróját: Allen Tellis szerint 14 e-könyv elolvasása lényegében \"semlegesíti\" a készülék CO2-lábnyomát. Adatok híján azonban Moran ezt állítást nem tartja megalapozottnak. Szerinte Tellis nem veszi figyelembe, hogy nemcsak a globális e-könyvpiac bővül, hanem hagyományos nyomtatott könyveké is, ráadásul minden kategóriában - vélhetőleg a népesség növekedése, az emelkedő életszínvonal, a bővülő iskoláztatás okán.

Több ezer kötet egy zsebben - ez az e-olvasók legfőbb előnye

A papírkönyv és az e-olvasó környezetterhelése öt év leforgása alatt egyenlítené ki egymást Moran számításai szerint. Ám ennyi idő alatt legalább két alkalommal vásárol új kütyüt a fogyasztó, tehát a látszólagos előny hátrányba fordul. Minél többet tud technikailag a készülék, annál több alapanyag szükséges az előállításához, és annál többet tartják őket bekapcsolva. Vagyis az e-olvasóként használt, internetképes táblagépek a leginkább környezetszennyezőek ebből a szempontból.

Például az Apple statisztikái szerint egy digitális könyvesbolttal is kiegészített iPad használata óránként 2,5 gramm szén-dioxiddal terheli a környezetet, míg egy nyomtatott könyv teljes életciklusa során bő 4 kilogrammal. Csakhogy a rövid, kétéves használati idő alatt átlagosan ötvenszer több szén-dioxid-kibocsátást eredményez az iPadet akkujának feltöltése, mint amennyit egy könyvolvasáshoz bekapcsolt 40-60 wattos izzó fogyaszt.

Az újrahasznosítás terepe az antikvárium

Az e-könyvek az Egyesült Államok könyvpiacán 2011-ben már 31 százalékos részesedést értek el. A tavalyi év végén az Amazon internetes (könyv)áruház hetente egymillió Kindle készüléket értékesített, de az Apple is több mint 41 millió iPadet egy év alatt. És ez csak két márka, hiszen e-book olvasóból és táblagépből több tucat van a piacon. Egy internetes felmérés szerint az e-olvasók az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Indiában és az Egyesült Királyságban a legnépszerűbbek. Az amerikaiak ötöde rendelkezik ilyen kütyüvel, a felsőoktatási hallgatóknak pedig a harmada (bár statisztika azt is elárulja, hogy a karácsonyra kapott e-olvasók 20 százalékát az ünnepek után már nem kapcsolják be).

Moran több tippet is ajánl olvasói környezetterhelésének enyhítésére. Aki havonta átlagosan egy könyvnél kevesebbet olvas elektronikusan, inkább ajándékozza el e-olvasóját. Ha mégsem, akkor álljon ellen a reklámoknak: használja végső kimúlásáig a készüléket, és utána gondoskodjon a megfelelő ártalmatlanításról, vagyis e-hulladékgyűjtőbe adja le. A szerkesztő szerint papírkönyv vásárlása előtt érdemes utánanézni, mennyire környezettudatos a kiadó és a nyomda, például fenntartható forrásból szerzik-e be az alapanyagot. Lehetőleg újrapapírra nyomott könyvet érdemes vásárolni. Még jobb az antikváriumból használtan beszerzett könyv, de az olvasás legzöldebb módja egy több ezer éves ötleten alapul: ez pedig a könyvtár.

Miért van jó illata a régi könyvnek?

A pépesített faforgácsból készített papír azért öregszik, mert a sejtfalak szilárdságát nyújtó lignin nevű biopolimer bomlásnak indul.
Ám mivel a lignin hasonló molekuláris szerkezetű, mint a vanília illatát biztosító vegyület, ezért az illatuk is rokon. A helytelenül tárolt könyvek bedohosodnak, ez kellemetlen szagú. Egy antikváriumban azonban enyhe vaníliás illatot érezhetünk a régi könyveket lapozgatva. Mivel a könyvek más-más arányban tartalmaznak lignint, és az élettörténetük (tárolásuk) is eltérő volt, ezért minden régi könyvnek más illata van.

Forrás: origo

Térkép

Inest Nonprofit Kft.

  • Cég címe: : 1143 Budapest, Ilka utca 31.  
  • Email : info@inest.hu
  • Telefon : 06-80-911 000
  • Telephely címe: 
    1108 Budapest, Kozma utca 2.
  • Telephely nyitva tartása: 
    munkanapokon 6.30-tól 14.30-ig
1108 Budapest, Kozma utca 2.sz.
We use cookies to improve our website. Cookies used for the essential operation of this site have already been set. For more information visit our Cookie policy. I accept cookies from this site.Agree